2011. április 10., vasárnap

Isten erőnk és várunk- Szatmári presbiteri konferencia

Április 9-én, szombaton délelőtt 10 órára érkeztek a Szatmári Egyházmegye presbiterei a Szatmár-Láncos templomban tartott presbiteri konferenciára. Mintegy 80 „vén” volt jelen az együttléten, ahol lelkileg föltöltekezhettek arra, hogy örömmel végezhessék tovább Istenért és egyházközségükért presbiteri szolgálatukat. A 45 gyülekezetből 11 gyülekezet képviselte magát.

Korda Zoltán, a Szatmár-Láncos gyülekezet lelkipásztora hirdette az igét az 1Kor 1,18 alapján. A házigazda-lelkipásztor igehirdetésében elmondta: Lehet, hogy sokaknak bolondság, másoknak botránkozás az evangélium; lehet, hogy éppen ezért nehézzé válhat a szolgálatvégzők munkája, de nekünk, akik hisszük ez Istennek ereje. A húsvéti feltámadásról szóló evangéliumhoz csak Nagypénteken át vezet az út, de ott a kereszt tövében mindent újra lehet kezdeni, helyre lehet hozni emberi kapcsolatokat, családi problémákat, egyéni és közösségi gondokat.
Tatár Miklós, egyházmegyei PSZ-elnök megköszönte az igehirdetés szolgálatát, majd átadta a szót az egyházmegye vezetőségének. Kovács Sándor esperes az 1Pét 5,1-2 alapján köszöntött: Az a presbiter tudja örömmel vállalni a szolgálatot és nevelni a nyájat, aki megbizonyosodott a golgotai kereszt igazságáról. Az esperes megkérte a presbitereket, hogy segítsék a lelkipásztorok munkáját, mert együtt presbiter és lelkész, Krisztussal el tudja vezetni Isten anyaszentegyházát egyik parttól a másikig.
Csűry Miklós főgondnok friss tapasztalatát osztotta meg az egybegyűltekkel. Az utóbbi hetekben esperesi vizitáción vett részt néhány gyülekezetben, ahol örömmel láthatta: él a hit!
Király Lajos főjegyző a „barát” szó bibliai jelentését osztotta meg, mely a „legeltetni” igéből származik. Együtt legeltetni, jót tenni áldozatkészséggel, ha baj van, akár éjjel segíteni egymáson, ez az igazi barátság. Legyünk barátai egymásnak.
Tatár Miklós PSZ-elnök ezután beszámolt az elmúlt év eseményeiről, majd Ilyés Jenő jegyző a Presbiteri Szövetség pénzügyi helyzetéről adott számot. Megkérte a gyülekezetek presbitériumait, hogy aktívabban vegyenek részt az eseményeken, és anyagilag is támogassak azokat, befizetve rendesen a tagsági díjakat. Márton Jenő, a Presbiteri Szövetség kerületi jegyzője, aki Nagybányáról érkezett, hozta az ottaniak üdvözletét.
Keresztúri Sándor Zsolt szatmárgörbedi lelkipásztor tartotta az első előadást: Milyen presbiterre van szüksége az egyháznak? címen. Elmondta, hogy amikor egyszer a gyülekezetben bejelentette, hogy presbiteri bibliaórákat kellene tartani, akkor az egyik presbiter megkérdezte: „Miért? A tiszteletes úr nincs velünk megelégedve?” Ő meg van elégedve, de ahogyan igaz az, hogy az ember holtig tanul, a presbiternek is állandóan fejlődnie, erősödnie, épülnie kell az Ige fényében. Aki hisz, törekszik és akar, az lehet jó presbiter.
Dr. hc. Szabó Dániel, a sokat megélt világvándor volt a nap második előadója. Aznap másodjára tartott előadást, ugyanis a Királyhágómelléki Nőszövetség vezetőségi találkozóján is szolgált, Szatmár-Szamosnegyeden. Élettapasztalat és Istentől jövő bölcsesség áradt az előadó szavaiból, biztatván és erősítvén az egybegyűlteket. Hinnünk kell és lehet, hogy Isten meg akarja tartani népünket, terve van velünk. Biztosak lehetünk abban, hogy Isten, a világ Teremtője és Ura nem „egy csődöt mondott üzlet vezetője”, hanem győzelmünk, erőnk és várunk. Népünknek nem az a legfőbb baja, hogy külföldi segítségre szorul, nem a pénzhiánnyal van a probléma, hanem az „istenhiány”. Márpedig, ahol Isten, ott szükség nincsen.
Az együttlét után a Kálvineumban szeretetvendégséggel ért véget a konferencia. (A Refszatmár.eu nyomán)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése